Knut ötödik naplója

2009. augusztus 15.

Egy napló akkor az igazi, ha még frissiben születik. Semmi alvás, semmi pihenés nem választja el az írást az élménytől. Az ember hazamegy, és legyen bármilyen késő, zúgjon bármennyire is a fül, zsibbadjon bármennyire is a láb… de az élményt a legjobb még alvás előtt leírni.

Hajnali fél 3 van. Ezért nézzétek el nekem: lehet, nem leszek olyan hosszú, mint általában szoktam. Meg most kivételesen a helyesírási hibákra sem figyelek. (Azért remélem, a Joyride webmestere átnézi, mielőtt kitenné az oldalra.)

A koncert „picit” késve kezdődött, de úgy hallottam, erről nem a zenészek tehetnek. Ez ilyen helyi adottság. Nem baj: legalább még többen lettünk az elejére.

Viszont így a koncert előtt volt egy kis hangbeállításban is részem. Ez tök izgi volt! Dob – basszus – gitárok – szinti – énekek… Mindenkit külön-külön. Oda is lopództam a hangmérnök mellé, hogy lássam, mit csinál. Hát nem semmi, mennyi tekerentyűje van! Hogy tud ezek közül választani?

Ja, Kata a hangmérnök unszolására énekelt egy pici „Boldog születésnapot” Halász Judittól. (Ezt a számot még mi, svédek is ismerjük…) Kinek volt szülinapja? Vicces fiú volt ez a hangmérnök: Kata énekelt vagy 10 percen át, mikor is megunta, és megkérdezte a sráctól, hogy elég lesz-e. Erre az ilyet szól:
„eddig csak a hangodban gyönyörködtem, most kezdem csak beállítani.”

Hmm. Katát mintha kicserélték volna! Laza farmergatya, még lazább, de azért megfelelően domborodó fölső… Ez a szerelés közelebb állt a Roxette világához, és így valahogy egységesebb is lett a színpadkép. Edit is hasonlóan öltözött, hasonlóan nézett ki. (Leszámítva a vörös hajzuhatagot…) Hűű, nem is írok többet a csajokról. Nézzétek majd meg a videókat!

Percre pontosan 10-kor kezdtek. Szép lassú számokkal. Mondjuk arra vigyázni kell, hogy ennél több lassú szám ne legyen egymás után. Nem érkezhet mindenki csajjal a bulira.

Gábor sokat próbálta „felhúzni” a közönséget, de az első blokkban csak nem sikerült senkit táncra perdíteni. Ehelyett mindenki szépen befejezte a vacsiját, elfogyasztotta az italát, és közben hallgatta a Joyride-ot, ami még a legcinikusabb pincéreknek is bejött. Legalábbis úgy láttam. (Egy jó pincér olyan, mint egy Oscar-díjas színész: mindig mindenkire tud mosolyogni. Úgy látszik, a Jam Pubban csak jó pincérek dolgoznak…)

Ekkor jött a szünet. Na, oda is mentem a srácokhoz köszönni. Felismertek! (Tudjátok, egyszer voltam a próbájukon is…) Katától még puszit is kaptam! Edittől sajnos nem, mert addigra elment valahova.

Még javában éreztem magamon Kata pusziját, amikor a Joyride újra elfoglalta a maga helyét a színpadon, és Kata kieresztette a hangját a Hotblooded elejével. De úgy ám, hogy még a bárpultnál felakasztott poharak is belerezegtek! És közben táncolt, mosolygott, Gáborral incselkedett! A szám végén meg felugrott, és pont akkor érkezett vissza a földre, mint amikor Sanyi befejezte a dalt a dobverőjével. Aztán meg Edit és Lucu is incselkedtek egy picit. Lucu meg később párszor leült a mélyládájára, hogy jobban rálásson Edit popsijára! Tomi is többet vigyorgott (egyszer-kétszer még énekelt is!) a szokásosnál. Sanyi meg Gergőn nevetett. Ja, az a csávó józanul ilyen? Hát az nem semmi. Pl. az milyen volt már, amikor „véletlenül” a Let it be-t kezdte el a Fading like a flower helyett? (Végül is híres szám mindkettő… 23 év ide vagy oda...) Úgy láttam, a zenekarban is sokakat meglepett vele. Ilyen showelemekből kérünk még! Ez kell a közönségnek. Nagyon élveztük, hogy Ti is élveztétek! 

Hűű. Közben már hajnali fél 4 van. Egyre álmosabb vagyok… De azt még leírom, hogy kétszer is visszahívtuk őket! Valahol az első és a 2. visszahívás között megjelent vagy 30 leánybúcsús lány (ennyi lányt még sosem láttam egyszerre), és nagy-nagy tombolás lett, meg minden, pedig szerintem eredetileg csak a Joyride koncert utáni bulira készültek. Hát most aztán megkapták! Annyira bejött nekik a zene, hogy a Jam Pubban még fél 1-kor is Joyride szólt. A helyi dj. pedig nagyon profin, egyből vette a lapot, és rögtön, a legutolsó húrpendítés után már el is kezdte a bulit. Nem hagyta lankadni a Joyride által szuperül megteremtett hangulatot.

És képzeljétek, a buliban egy picit táncolhattam Katával és Edittel is!

Na, megyek alukálni. Hallottam a héten egy új magyar mondást erre: "fellőtték a pizsit". Ez tetszik. Csak valaki majd egyszer magyarázza el, hogy hova!